A XXI. század hőszigetelése!

TSM Ceramic egy korszerű hővédelem (hőszigetelés)

TSM Ceramic egy korszerű hővédelem (hőszigetelés)

Otthonunk hővédelme/hőszigetelése

2019. szeptember 29. - TSM Ceramic A korszerű hővédelem

Az egyén számára az OTTHON hőszigetelése talán a legfontosabb. Talán vegyük sorra az okokat!

  1. Nem szeretünk fázni
  2. Nem szeretjük, ha szenvednünk kell a hőségtől
  3. Nem szeretjük, amikor penészesedik az otthonunk
  4. Nem szeretjük a párakicsapódás miatti nedves-dohos környezetet.
  5. Nem szeretünk sokat költeni fűtésre/hűtésre
  6. Szeretjük, ha a házunk szép

 

Vegyük sorra a fent felsorolt pontokat egyesével:

 

  1. NEM SZERETÜNK FÁZNI

a.) E három szó alatt nagyon sok érzést tudunk leírni.          

     Nem szeretünk általánosan értelemben fázni. A XXI. században elvárássá vált, hogy a téli periódusban is, az         otthonunkban kényelmes, könnyű öltözékben legyünk.          

bath-1677843_960_720.jpg

b.) Ha általában nem is fázunk az otthonunkban, attól még fázhat a lábunk, húzhat a fal a derekunknál, érezhetjük, hogy a hideg miatt „süt” a plafon. Tehát komfortosan akarjuk érezni magunkat.            
winter-warmth.jpg

c.) Abszolút értelemben elvárás, hogy a fürdőszobánkban meleg legyen, így amikor fürdéshez levetkőzünk meztelenre akkor is kellemesen akarjuk érezni magunkat, és nem kívánunk fagyoskodni.

thinkstockphotos-471656578.jpg

 

2. NEM SZERETÜNK SZENVEDNI A HŐSÉGTŐL         

Nyakunkon a klímaváltozás, ami nem jelent mást, mint a környezetünk felmelegedését. Nyilván, amikor a téli hideg nem is annyira hideg, azt jól viseljük, de amikor a meleg az úgy igazából meleg kezd lenni, mint az elmúlt években ezt történt, no akkor jön a baj.         

Ahhoz még csak-csak hozzá voltunk szokva, lényegében a kultúránk része volt, hogy felöltöztünk a hideg ellen, ha kellett felvettünk még egy zoknit, betakartuk magunkat egy pléddel. Levetkőzni azonban csak egy pontig tudunk: „MEZTELENRE” és nincs tovább!         

nagyitott_m_516_juhasz_forras.jpg

Persze, tehetünk vizes törölközőt a nyakunkra, hátunkra, állhatunk a zuhany alatt órákon át, de azért hőségben is szeretnénk élni mindennapi életünk, sőt nemcsak szeretnénk, de kell is. Kell főznünk, takarítanunk, gyerekkel játszanunk – aki szintén szenved a hőségtől -, dolgoznunk, egyszóval élni a mindennapjainkat. 

Persze, lehet légkondicionálni, ami ismét további energiafelhasználással jár, és globálisan elősegíti, fokozza a felmelegedést.

Ahhoz, tehát, hogy a legkevesebb ráfordítással a lehető legjobb környezetet tudjuk magunk számára előállítani, ahhoz bizony hővédelmet/hőszigetelést kell alkalmaznunk.     

hosegriasztas.jpg

 

3. NEM SZERETJÜK, HA PENÉSZESEDIK AZ OTTHONONK    

Nos, nem is szeretjük, és természetesen nagyon egészségtelen is.

penesz-300x186.jpg

A hőszigetelés hiánya, a rosszul, vagy rossz anyaggal elvégzett (nem páraáteresztő anyag, pl. polisztirol) hőszigetelés következménye a penészesedés.            

Számtalan alkalommal találkozunk a jelenséggel, hogy egy párazáró anyaggal (polisztirol) elvégzett hőszigetelést követően elkezd penészesedni az otthonunk. Természetesen a penészesedés megjelenik a hőszigeteletlen otthonokban is, hiszen ezek a fránya penészgombák imádják a nedves hűvös környezetet, és amint ilyet találnak boldogan elkezdenek szaporodni.          

Külön ki kellene térni az utólagos hőszigetelés esetében a rosszul kivitelezett munka miatt kialakuló un. „vonalmenti hőhidakra” amelyek a penész melegágya.          

penesz_megelozes_mobil.jpg

A hő, pontosabban az energia, mindig a legalacsonyabb energiaszint elérésére törekszik, éppen ezért, ha a felületen csak egyetlen pont található, ahol ez a kiegyenlítődés megtörténhet, akkor megcélozza azt a pontot és megkezdi a folyamatot, aminek az eredmény, a pont-, a vonal- a felület kihülése a környezethez képest, ezáltal megteremti az ideális életteret a környezetünkben jelen lévő penészgombák számára.

4. NEM SZERETJÜK A PÁRAKICSAPÓDÁS MIATTI NEDVES, DOHOS KÖRNYEZETET    

Amennyiben az otthonunk nincs kellően hőszigetelve, úgy a testünk által kibocsátott pára, az általunk kilélegzett víz, szépen lecsapódik a falakon, ahol ideig-óráig felszívódik, ezáltal azt átnedvesíti, amikor a fal már nem képes felvenni több nedvességet, elkezd lecsöpögni, folyni a felületén.              

A nedvesedés, óhatatlanul elősegíti a penészképződést és értelemszerűen a dohosodást.

images.jpg

penesz-300x186_1.jpg

5. NEM SZERETÜNK SOKAT KÖLTENI FŰTÉSRE/HŰTÉSRE    

Mint azt az előző bejegyzésünkben leírtuk, egy-egy háztartás, vagyis egy-egy család költségvetésének egy ötöde, azaz 20 % fordítódik energiára míg szórakozásra pusztán 5,4 % jut. Tehát ha valamennyit megspórolhatunk az energiaszámlán, azt elkölthetjük másra, akár szórakozásra is.    

Láthatjuk, 1 % energiamegtakarítás majdnem megduplázhatja a szórakozásra fordítható keretünket!    

h3uj-20181109.png

6. SZERETJÜK, HA A HÁZUNK SZÉP

Ki ne szeretne szép környezetben élni! Az igényes mégoly szegény emberek is igyekeznek rendben tartani a portájukat, szépíteni a házukat, ha többre nem futja, az évenkénti meszeléssel.

Nos, egy korszerű hővédelem/hőszigetelés, segít megóvni az épületünket, az időjárás viszontagságai által okozott károktól.            

Magyar klimatikus viszonyok között október és március között igen sokszor fagy és olvad meg egy-egy épület falszerkezetének legkülső rétege, a vakolat. Mint tudjuk, a víz nagyon érdekes anyag, amikor megfagy, a jégkristályok miatt megnő a térfogata, az így kitáguló jégkristályok, előbb meglazítják az épület vakolatát, majd szépen lassan ledobják azt. (Nem az iparos dolgozott rosszul, hanem a természet erői túlzottan hatalmasak!)

_dsc1999.jpg

A jó anyaggal elvégzett hővédelem/hőszigetelés lényegében megvédi magának az épület falának a felületét is a fagykártól, így megőrzi nemcsak annak épségét, de szépségét is.             

Tehát a hővédelem/hőszigetelés nem csak a közérzetünket javítja, nem csak az egészségünket őrzi meg, hanem megvédi a családok legnagyobb többségének legnagyobb értékű vagyonát, az otthont is.            

20160617_150901.jpg

Sokat beszéltünk hővédelemről/hőszigetelésről, a következő postunkban megkíséreljük kibontani hőmérséklet és az energia összefüggéseit, így azt is, hogy a köznyelvben hőszigetelésként emlegetett eljárásnak lényegét tekintve energiaszigetelésnek kellene lennie és ott sem mindegy milyen elvek mentén képes az adott hővédő/hőszigetelő anyag a hatását kifejteni.

90b4a7f5f3bba065bb68f0bd2ac4a1d2_1111.png

 

 

 

 

 

 

www.tsmceramic.com 

Miért hőszigetelünk?

Az előző bejegyzésem utolsó mondata ez volt: „A hővédelem/hőszigetelés tehát elengedhetetlen az életünk szempontjából.”

Nos ezen kívül is felsorolhatunk nagyon-nagyon sok tényezőt, de lássuk be, a lényeg mégis csak ebben a mondatban rejlik. Nyilván kulcsfontosságú kérdés például az érintésvételem, legyen bár szó háztartási – konyha, háztartási megleg víz stb. – vagy ipari – forró tartályok, vezetékek, gépe-, berendezések stb.- illetve mindez igaz a hideg közegek elleni védelemre is.

Mint ahogy írtuk, az emberi létezés egy nagyon szűk hőmérséklet tartományban képes létezni, tehát mindaz, ami miatt a hőszigetelés/hővédelem egyáltalán létrejött az nem egyéb, mint létezésünk fenntartását célzó megoldások.

Azok az embercsoportok, amelyek olyan hőmérsékleti körülmények között élnek, ahol az élethez szükséges feltételek az év minden napján adottak, ők megelégszenek egy-egy szerény kunyhóval, amely éppen, hogy megvédi őket az esőtől és a napsütéstől.

a_village_house_with_a_new_sago_palm_leaf_roof_ready_to_be_installed_nughu_island_central_province_10664080205.jpg

Mielőtt bárki azt mondaná: „a szegénység miatt építették ilyenre!” álljon itt néhány olyan épület, amit más körülmények között élő szerény sorsú emberek építettek, pl. vályogból, és néhány egyéb egyszerű, könnyen, olcsón beszerezhető építőanyagból:

(Képek forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1z )

kussow_steinzeitdorf.jpg

Nádból épült kunyhó

1280px-adobehousevrancea.jpg

Vályogház

1280px-glaumbaer9.jpg

Földbe épített ház

1280px-gassho-zukuri_farmhouse-01.jpg

Faház nádtetővel

wilderswil-chalets.jpg

A képeket a: https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1z

Láthatjuk, hogy az építkezéshez felhasznált anyagok, annak függvényében változtak, hogy az építő milyen klimatikus környezetben élte életét, mennyire kellett megvédenie testét a hőmérséklet folyamatos változásától.

 

Nyilván a fenti képek egy sokkal korábbi állapotot tükröznek, mígnem elérkezünk a XX. századi technikai robbanásig, amikor a hűtés-fűtés technikailag megoldott, hiszen kiváló rendszerekkel vagyunk képesek emelni életterünk hőmérsékletét, és másokkal tudjuk azt hűteni.

 

Megoldottá vált az élelmiszereink hűtése, lényegében bárki tud hűtőszekrényt vásárolni magának és nem kell pl. vermet, jégvermet ásnia, ahol szalma között eltárolhatja a télen összegyűjtött jeget.

jegverem.jpg

Az országház megépítésekor nagy gondot fordítottak a klimatizálásra:

„Egyedülálló hűtés és fűtés

A ház fűtési- és szellőzőrendszere az egyik legmodernebbnek számított az építéskor Európában. A fűtést egy közeli épületben elhelyezett kazán biztosítja, ami nem vizet, hanem forró gőzt áramoltat. A hűtést egykor a téren álló két medencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. Miután ezeket a medencéket elbontották, az enyhébb klímát az 1930-as évektől egészen 1994-ig föld alatti aknákban felhalmozott jégtömbökkel oldották meg. „

(https://www.blikk.hu/aktualis/politika/10-erdekesseg-amit-nem-tudtal-a-parlamentrol/f5wnkj2 )

parliament_building_budapest_outside.jpg

A gondolatmenetünk lényegét sokkal jobban szemléltetik az öltözködési különbségek. Lássuk:

papa3.jpg

thobe-dishdasha-kandoora1.jpg

008_d_nepmuvviselet_clip_image002.jpg

eszkimo_eszkimo_csalad_2.jpg

Láthatjuk, miként alkalmazkodik az ember a különböző klimatikus viszonyokhoz, az életteréhez.

 

Akkor most fordítsuk kicsit komolyabbra a szót!

Nyilvánvaló, hogy a modern technika segítségével képesek vagyunk biztosítani az életünkhöz szükséges hőmérsékleti viszonyokat, legyen bár szó fűtésről, vagy hűtésről.

Fontos azonban megjegyezni, hogy egyre többen élünk a bolygónkon, így egyre nagyobb számban használjuk a korábban olcsón rendelkezésre álló energiát, amivel a XX. században igen pazarlóan gazdálkodtunk.

Mértékadó felmérések alapján egy mintának tekinthető (átlagos felszereltségű lakásban lakó)

négytagú család energiaköltségei az alábbi megoszlást mutatják:

 fűtés 70,3%,

 használati melegvíz 4,5%,

 vízellátás 5,6%,

villamos energia (főzés, sütés, mikrohullámú berendezések, kenyérpirító, stb.),

ebből 19,6%,

- nagyfogyasztású villamos berendezések 4,5%,

 - egyéb háztartási villamos berendezések (hűtő, porszívó, mosógép,

hajszárító, vasaló, varrógép, stb.) 10,0%,

 - világítás 1,7%,

 - szórakoztató elektronika (TV, rádió, videó, magnó, számítógép) 3,4%

http://www.reak.hu/kk/002.htm

Mindezt nézzük egy átlagos család költségvetésében:

h3uj-20181109.png

(https://www.portfolio.hu/gazdasag/20181111/robban-a-fogyasztas-kiderult-mire-koltjuk-a-penzunket-303840 )

Mint látható a család átlagos kiadásszerkezetének egyötöde az energiaszámla!

Ez elég tetemes kiadás, tehát érdemes odafigyelni arra, mire költünk! A szabad ég fűtésére/hűtésére, vagy esetleg takarékoskodunk.

 

Ennek a kérdéskörnek a másik nagyon fontos szegmense a környezetvédelem, a ma olyannyira égető „klímaváltozás” kérdésköre. A kevesebb veszteség sokkal kisebb primer energiafelhasználást igényel, a kevesebb energia-, illetve üvegház hatású gáz kibocsátásával, továbbá az elszökő energia nem a környezetet fűti, melegíti.

A következő bejegyzésünkben áttekintjük egy családi költségvetés kérdését, rezsi versus energiamegtakarítási beruházás.

90b4a7f5f3bba065bb68f0bd2ac4a1d2_1111.png

 

 

 

 

https://www.tsmceramic.com/

Hőszigetelés, néhány alapfogalom

Hőszigetelés

Alapok

Először is érdemes tisztázni a „HŐ” és a „HŐMÉRSÉKLET” közötti különbséget és összefüggést.

A „HŐ” vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia mértéke. ( https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91 )

A „HŐMÉRSÉKLET” az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak változásával. E jellemzőt az ember elsősorban tapintás útján, a hőérzettel észleli, másodsorban hőmérő segítségével. (https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet )

Tehát:

Energia jele:                   Q                             mértékegysége: Joule

Hőmérséklet jele:            T                             mértékegysége: Fok (Celsius, Kelvin, stb.)

Ezt az apró összehasonlítást azért tartottuk fontosnak tisztázni, mivel a hétköznapok során, a hőmérsékletet automatikusan egyenlőnek vesszük a „HŐ”-vel, és amikor hőszigetelésről beszélünk, akkor legtöbbször „hőmérséklet” szigetelésre gondolunk. Mi sem bizonyítja jobban ezt a megfigyelésünket, mint az, hogy mindenki „hőkamerával” kíván vizsgálódni, amikor a hőszigetelés hatékonyságát próbálja ellenőrizni, és még véletlenül sem az energia átadást, tehát HŐ átadást – hő transzfert – vizsgál.

Álljon itt egy kisfilm, amely a laikusok számára is világosan megmutatja a HŐ és a HŐMÉRSÉKLET közötti szignifikáns különbséget:

Mit láthatunk a filmen? Egy fehéren izzó kerámiatestet, amelynek a HŐMÉRSÉKLETE ezer fok feletti, minden további nélkül kézbe lehet venni, mivel a HŐ, más szóval energia tartalma nagyon alacsony, így nem jön létre, vagy csak igen csekély mértékben energia transzfer, tehát nem tesz kárt az ember kezében.

A fenti jelenségre álljon itt egy hétköznapibb példa, amellyel az olvasóink többsége is találkozhatott már, nevezetesen a finn szauna.

finn-szauna-normalbig2514.jpg

A finn szauna kétféle fából készül. Egyrészt „Északi luc szauna lambéria” ezzel kerül burkolásra a szauna fala, másrészt a szauna padléc: erre a célra a legjobb talán a finn rezgőnyár vagy az abachi.

Miért e kettősség? Nos ameddig a luc felveszi, tárolja és visszasugározza a HŐ-t (energiát), addig a pad, amint ráülünk, vagy nekitámaszkodunk, azonnal visszahűl és nem égeti meg a testünket.

A fentiekből világosan látszik, hogy nem mindegy milyen anyagot használunk hővédelemre/hőszigetelésre, és nem mindegy, mit próbálunk megmérni, amikor a „HŐ” szigetelés hatékonyságát próbáljuk értékelni.

Ha már az alapfogalmaknál tartunk, érdemes kitérni a „HŐ” vagyis energiaáramlásra. A „HŐ” vagyis az energia, mindig a magasabb energiaszint felől halad az alacsonyabb energiaszint felé, és minden rendszer a kiegyenlítődésre és a legalacsonyabb energiaszint elérésére törekszik.

Tehát télen, amikor kint hideg van és a szobában fűtünk, akkor az energia megpróbál kijutni, nyáron amikor kint tűz a nap és forróság van, akkor az energia megkísérli felmelegíteni az épületünket, lakásunkat. A hővédelemre/hőszigetelésre tehát mindkét esetben szükség van.

Nagyon fontos elvi kérdés, hogy soha nem a hideg jön be, hanem a meleg távozik. Nem tudjuk a hideget – vagyis az energia hiányát – szigetelni, csak és kizárólag az energia többlet áramlását tudjuk megakadályozni.

Végül álljon itt egy gondolat, amely már a következő blogbejegyzésünk alapja lesz:

Az emberi faj – lényegében az általunk ismert szerves élet is – egy nagyon-nagyon szűk hőmérséklet tartományban képes létezni. Ha az emberi test kihűl, eléri a 28 fok Celsiust meghalunk, és ha a test hőmérsékletünk meghaladja a 43 fok Celsiust, akkor is meghalunk. Látható tehát, hogy egy nagyon szűk cca. 15 fokos tartományban vagyunk képesek létezni.

A hővédelem/hőszigetelés tehát elengedhetetlen az életünk szempontjából.

A következő bejegyzésünkben ezt a kérdést igyekszünk majd kifejteni.

90b4a7f5f3bba065bb68f0bd2ac4a1d2_1111.png

 

 

 

www.tsmceramic.com

süti beállítások módosítása