Az előző bejegyzésem utolsó mondata ez volt: „A hővédelem/hőszigetelés tehát elengedhetetlen az életünk szempontjából.”
Nos ezen kívül is felsorolhatunk nagyon-nagyon sok tényezőt, de lássuk be, a lényeg mégis csak ebben a mondatban rejlik. Nyilván kulcsfontosságú kérdés például az érintésvételem, legyen bár szó háztartási – konyha, háztartási megleg víz stb. – vagy ipari – forró tartályok, vezetékek, gépe-, berendezések stb.- illetve mindez igaz a hideg közegek elleni védelemre is.
Mint ahogy írtuk, az emberi létezés egy nagyon szűk hőmérséklet tartományban képes létezni, tehát mindaz, ami miatt a hőszigetelés/hővédelem egyáltalán létrejött az nem egyéb, mint létezésünk fenntartását célzó megoldások.
Azok az embercsoportok, amelyek olyan hőmérsékleti körülmények között élnek, ahol az élethez szükséges feltételek az év minden napján adottak, ők megelégszenek egy-egy szerény kunyhóval, amely éppen, hogy megvédi őket az esőtől és a napsütéstől.
Mielőtt bárki azt mondaná: „a szegénység miatt építették ilyenre!” álljon itt néhány olyan épület, amit más körülmények között élő szerény sorsú emberek építettek, pl. vályogból, és néhány egyéb egyszerű, könnyen, olcsón beszerezhető építőanyagból:
(Képek forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1z )
Nádból épült kunyhó
Vályogház
Földbe épített ház
Faház nádtetővel
A képeket a: https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1z
Láthatjuk, hogy az építkezéshez felhasznált anyagok, annak függvényében változtak, hogy az építő milyen klimatikus környezetben élte életét, mennyire kellett megvédenie testét a hőmérséklet folyamatos változásától.
Nyilván a fenti képek egy sokkal korábbi állapotot tükröznek, mígnem elérkezünk a XX. századi technikai robbanásig, amikor a hűtés-fűtés technikailag megoldott, hiszen kiváló rendszerekkel vagyunk képesek emelni életterünk hőmérsékletét, és másokkal tudjuk azt hűteni.
Megoldottá vált az élelmiszereink hűtése, lényegében bárki tud hűtőszekrényt vásárolni magának és nem kell pl. vermet, jégvermet ásnia, ahol szalma között eltárolhatja a télen összegyűjtött jeget.
Az országház megépítésekor nagy gondot fordítottak a klimatizálásra:
„Egyedülálló hűtés és fűtés
A ház fűtési- és szellőzőrendszere az egyik legmodernebbnek számított az építéskor Európában. A fűtést egy közeli épületben elhelyezett kazán biztosítja, ami nem vizet, hanem forró gőzt áramoltat. A hűtést egykor a téren álló két medencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. Miután ezeket a medencéket elbontották, az enyhébb klímát az 1930-as évektől egészen 1994-ig föld alatti aknákban felhalmozott jégtömbökkel oldották meg. „
(https://www.blikk.hu/aktualis/politika/10-erdekesseg-amit-nem-tudtal-a-parlamentrol/f5wnkj2 )
A gondolatmenetünk lényegét sokkal jobban szemléltetik az öltözködési különbségek. Lássuk:
Láthatjuk, miként alkalmazkodik az ember a különböző klimatikus viszonyokhoz, az életteréhez.
Akkor most fordítsuk kicsit komolyabbra a szót!
Nyilvánvaló, hogy a modern technika segítségével képesek vagyunk biztosítani az életünkhöz szükséges hőmérsékleti viszonyokat, legyen bár szó fűtésről, vagy hűtésről.
Fontos azonban megjegyezni, hogy egyre többen élünk a bolygónkon, így egyre nagyobb számban használjuk a korábban olcsón rendelkezésre álló energiát, amivel a XX. században igen pazarlóan gazdálkodtunk.
Mértékadó felmérések alapján egy mintának tekinthető (átlagos felszereltségű lakásban lakó)
négytagú család energiaköltségei az alábbi megoszlást mutatják:
fűtés 70,3%,
használati melegvíz 4,5%,
vízellátás 5,6%,
villamos energia (főzés, sütés, mikrohullámú berendezések, kenyérpirító, stb.),
ebből 19,6%,
- nagyfogyasztású villamos berendezések 4,5%,
- egyéb háztartási villamos berendezések (hűtő, porszívó, mosógép,
hajszárító, vasaló, varrógép, stb.) 10,0%,
- világítás 1,7%,
- szórakoztató elektronika (TV, rádió, videó, magnó, számítógép) 3,4%
Mindezt nézzük egy átlagos család költségvetésében:
Mint látható a család átlagos kiadásszerkezetének egyötöde az energiaszámla!
Ez elég tetemes kiadás, tehát érdemes odafigyelni arra, mire költünk! A szabad ég fűtésére/hűtésére, vagy esetleg takarékoskodunk.
Ennek a kérdéskörnek a másik nagyon fontos szegmense a környezetvédelem, a ma olyannyira égető „klímaváltozás” kérdésköre. A kevesebb veszteség sokkal kisebb primer energiafelhasználást igényel, a kevesebb energia-, illetve üvegház hatású gáz kibocsátásával, továbbá az elszökő energia nem a környezetet fűti, melegíti.
A következő bejegyzésünkben áttekintjük egy családi költségvetés kérdését, rezsi versus energiamegtakarítási beruházás.
