Hőszigetelés
Alapok
Először is érdemes tisztázni a „HŐ” és a „HŐMÉRSÉKLET” közötti különbséget és összefüggést.
A „HŐ” vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia mértéke. ( https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91 )
A „HŐMÉRSÉKLET” az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak változásával. E jellemzőt az ember elsősorban tapintás útján, a hőérzettel észleli, másodsorban hőmérő segítségével. (https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet )
Tehát:
Energia jele: Q mértékegysége: Joule
Hőmérséklet jele: T mértékegysége: Fok (Celsius, Kelvin, stb.)
Ezt az apró összehasonlítást azért tartottuk fontosnak tisztázni, mivel a hétköznapok során, a hőmérsékletet automatikusan egyenlőnek vesszük a „HŐ”-vel, és amikor hőszigetelésről beszélünk, akkor legtöbbször „hőmérséklet” szigetelésre gondolunk. Mi sem bizonyítja jobban ezt a megfigyelésünket, mint az, hogy mindenki „hőkamerával” kíván vizsgálódni, amikor a hőszigetelés hatékonyságát próbálja ellenőrizni, és még véletlenül sem az energia átadást, tehát HŐ átadást – hő transzfert – vizsgál.
Álljon itt egy kisfilm, amely a laikusok számára is világosan megmutatja a HŐ és a HŐMÉRSÉKLET közötti szignifikáns különbséget:
Mit láthatunk a filmen? Egy fehéren izzó kerámiatestet, amelynek a HŐMÉRSÉKLETE ezer fok feletti, minden további nélkül kézbe lehet venni, mivel a HŐ, más szóval energia tartalma nagyon alacsony, így nem jön létre, vagy csak igen csekély mértékben energia transzfer, tehát nem tesz kárt az ember kezében.
A fenti jelenségre álljon itt egy hétköznapibb példa, amellyel az olvasóink többsége is találkozhatott már, nevezetesen a finn szauna.
A finn szauna kétféle fából készül. Egyrészt „Északi luc szauna lambéria” ezzel kerül burkolásra a szauna fala, másrészt a szauna padléc: erre a célra a legjobb talán a finn rezgőnyár vagy az abachi.
Miért e kettősség? Nos ameddig a luc felveszi, tárolja és visszasugározza a HŐ-t (energiát), addig a pad, amint ráülünk, vagy nekitámaszkodunk, azonnal visszahűl és nem égeti meg a testünket.
A fentiekből világosan látszik, hogy nem mindegy milyen anyagot használunk hővédelemre/hőszigetelésre, és nem mindegy, mit próbálunk megmérni, amikor a „HŐ” szigetelés hatékonyságát próbáljuk értékelni.
Ha már az alapfogalmaknál tartunk, érdemes kitérni a „HŐ” vagyis energiaáramlásra. A „HŐ” vagyis az energia, mindig a magasabb energiaszint felől halad az alacsonyabb energiaszint felé, és minden rendszer a kiegyenlítődésre és a legalacsonyabb energiaszint elérésére törekszik.
Tehát télen, amikor kint hideg van és a szobában fűtünk, akkor az energia megpróbál kijutni, nyáron amikor kint tűz a nap és forróság van, akkor az energia megkísérli felmelegíteni az épületünket, lakásunkat. A hővédelemre/hőszigetelésre tehát mindkét esetben szükség van.
Nagyon fontos elvi kérdés, hogy soha nem a hideg jön be, hanem a meleg távozik. Nem tudjuk a hideget – vagyis az energia hiányát – szigetelni, csak és kizárólag az energia többlet áramlását tudjuk megakadályozni.
Végül álljon itt egy gondolat, amely már a következő blogbejegyzésünk alapja lesz:
Az emberi faj – lényegében az általunk ismert szerves élet is – egy nagyon-nagyon szűk hőmérséklet tartományban képes létezni. Ha az emberi test kihűl, eléri a 28 fok Celsiust meghalunk, és ha a test hőmérsékletünk meghaladja a 43 fok Celsiust, akkor is meghalunk. Látható tehát, hogy egy nagyon szűk cca. 15 fokos tartományban vagyunk képesek létezni.
A hővédelem/hőszigetelés tehát elengedhetetlen az életünk szempontjából.
A következő bejegyzésünkben ezt a kérdést igyekszünk majd kifejteni.
www.tsmceramic.com
